GYIK + KAREL TANÁCSAI
Mi a mechanikus tengelytömítés, és hogyan működik?
A mechanikus tengelytömítés a forgó tengely tömítésére szolgál a szivattyú vagy keverő álló házához képest. A felszíni szivattyúknál megakadályozza, hogy a szállított folyadék a tengely mentén a környezetbe szivárogjon. A merülőszivattyúknál ezzel szemben a szállított folyadék motortérbe jutását akadályozza meg. A mechanikus tengelytömítés mindkét esetben az egyik legfontosabb alkatrész, amely meghatározza a szivattyú megbízhatóságát, élettartamát és biztonságos működését.
A mechanikus tengelytömítés két fő részből áll. Az álló rész (állógyűrű) a szivattyú vagy keverő házában rögzítve helyezkedik el. A forgó rész a tengelyre van rögzítve, és azzal együtt forog. Mindkét tömítőfelület rendkívül pontosan megmunkált, és egy rugó folyamatosan egymáshoz szorítja őket. Az alkatrészek közötti tömítést másodlagos tömítések biztosítják, leggyakrabban O-gyűrűk, L-profilú tömítőgyűrűk vagy gumiharmonikák.
A mechanikus tengelytömítés nem működhet teljesen folyadékátszivárgás nélkül. A tömítőfelületek között a szállított közegből nagyon vékony kenőfilm alakul ki, amely csökkenti a súrlódást, elvezeti a hőt és biztosítja a tömítés megfelelő működését. A folyadék mennyisége azonban olyan csekély, hogy a tömítési résből kilépve általában azonnal elpárolog. Emiatt a mechanikus tengelytömítés teljesen száraznak és tökéletesen tömörnek tűnhet, noha mikroszkopikus átszivárgás folyamatosan történik.
A szállított folyadékkal oldott ásványok, sók, vízkő vagy finom mechanikai szennyeződések is kerülnek a tömítőfelületek közé. Ezek fokozatosan lerakódásokat képezhetnek, növelhetik a felületek kopását, vagy a szivattyú hosszabb leállása után összetapaszthatják azokat. Tipikus példák a mészoldatok, a kemény víz vagy a nagy oldottsó-tartalmú közegek, amelyek a folyadék elpárolgása után kemény kristályos lerakódásokat hagynak hátra. Ezek korlátozhatják a mechanikus tengelytömítés mozgását, szivárgást vagy sípolást okozhatnak, illetve teljesen megakadályozhatják a megfelelő működést a szivattyú következő indításakor.
Ha a kenőfilm megszakad – például szárazonfutás, a szivattyú levegősödése vagy folyadékhiány miatt –, a tömítőfelületek néhány másodpercen belül túlmelegszenek és károsodnak.
Az olajkamrás iszapszivattyúknál általában két mechanikus tengelytömítést alkalmaznak. A szállított közeg felőli tömítést a szivattyúzott folyadék, a motor felőli tömítést pedig az olajkamrában lévő olaj keni. Az olaj védi a szivattyú motorrészét, de szárazonfutáskor nem akadályozza meg a közeg felőli tömítés károsodását. Ezért ezeknél a szivattyúknál is fontos az indítás előtti megfelelő feltöltés és légtelenítés.
Hogyan ismerhető fel a sérült mechanikus tengelytömítés?
Jellemző tünetek:
- folyadékszivárgás a tengely környezetéből,
- sípoló vagy csikorgó hang működés közben,
- megnövekedett hőmérséklet a tömítés környezetében,
- a gumialkatrészek elszíneződése vagy túlmelegedése,
- repedt szilícium-karbid állógyűrű (SC),
- kopott széngyűrű (CA),
- a sérült tömítés által okozott szivattyúrezgések
Javítható a mechanikus tengelytömítés?
A mechanikus tengelytömítést a legtöbb esetben nem javítják, hanem újra cserélik. A sérült munkafelületek hagyományos módszerekkel nem állíthatók helyre, a csere pedig rendszerint gyorsabb és gazdaságosabb. Az új tömítés beszerelése előtt azonban mindig meg kell szüntetni az eredeti károsodás okát. Ellenkező esetben ugyanaz a hiba nagyon rövid időn belül újra jelentkezhet.
Hogyan növelhető a mechanikus tengelytömítés élettartama?
A mechanikus tengelytömítés élettartamát jelentősen növeli:
- a tömítőfelületek sérülése nélküli, szakszerű szerelés,
- a tengelyütés és a csapágyak állapotának ellenőrzése,
- a szivattyú alapos légtelenítése indítás előtt,
- a szárazonfutás megakadályozása,
- rendszeres átöblítés lerakódásokat képző közegek szivattyúzásakor,
- az adott közeghez megfelelő típusú és anyagú mechanikus tengelytömítés használata.
A mechanikus tengelytömítések károsodásának 10 leggyakoribb oka
A mechanikus tengelytömítés minden szivattyú egyik legfontosabb alkatrésze. Bár hosszú távú működésre tervezték, élettartamát jelentősen befolyásolják az üzemi körülmények, a szerelés minősége és a megfelelő anyagválasztás. A szivattyúszervizben szerzett tapasztalatok szerint a tömítéshibák többségét az alábbi okok idézik elő.
Az alábbiakban a mechanikus tengelytömítések károsodásának tíz leggyakoribb okát mutatjuk be, amelyekkel a szivattyúk javítása során találkozunk.
A szöveg alatt a sérült tömítések fényképeit is megtekintheti.
1. A szivattyú szárazonfutása
A szárazonfutás a mechanikus tengelytömítés súlyos meghibásodásának leggyakoribb oka.
Működés közben a szállított folyadék hűti és keni a tömítőfelületeket. Ha nincs folyadék, a hőmérséklet néhány másodpercen belül hirtelen megemelkedik.
Jellemző következmények:
- repedt kerámiagyűrűk,
- megégett gumialkatrészek,
- fémalkatrészek deformációja,
- széttört széngyűrűk.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Használjon szárazonfutás elleni védelmet, például minimális szintellenőrzést úszókapcsolókkal, szintérzékelő szondákkal vagy a vezérlőrendszerek szoftveres funkcióival, például a CONTROL vagy az ECOPOWER frekvenciaváltók.
2. Abrazív kopás
A homokot, iszapot vagy más szilárd részecskéket tartalmazó víz csiszolópasztaként hat.
Leginkább a lágyabb anyagok, például a szén vagy a rozsdamentes acél károsodnak.
Jellemző jelek:
- koncentrikus nyomok a munkafelületeken,
- a SiC állógyűrűk mattulása,
- a rozsdamentes acélgyűrűk jelentős kopása,
- a folyadékszivárgás fokozatos növekedése
Hogyan előzhető meg a károsodás? Abrazív közegekhez használjon SiC/SiC (szilícium-karbid) vagy TC/TC (volfrám-karbid) anyagpárosítást.
3. Üzemelés zárt nyomóoldal mellett
Ha a szivattyú zárt szelep ellenében működik, a folyadék nem áramlik, és a motor energiája hővé alakul.
A szivattyúban lévő folyadék hőmérséklete gyorsan emelkedik, és különösen függőleges szivattyúknál gőzpárna alakulhat ki a mechanikus tengelytömítés környezetében.
Következmények:
- szétszakadt EPDM-alkatrészek,
- tönkrement O-gyűrűk,
- széttört széngyűrűk,
- a teljes szivattyú túlmelegedése.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Használjon megfelelően beállított vezérlőrendszert, amely az áramlás megszűnésekor vagy a beállított minimális térfogatáram alá csökkenésekor leállítja a szivattyút.
4. Kavitáció
Kavitáció akkor keletkezik, amikor a nyomás a folyadék telített gőznyomása alá csökken.
A folyadékban gőzbuborékok képződnek, amelyek később összeomlanak.
Ennek következménye lehet:
- a járókerekek károsodása,
- rezgések,
- a mechanikus tengelytömítés fokozott terhelése,
- a csapágyak élettartamának csökkenése.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Tartsa be a szivattyú ajánlott üzemi feltételeit, különösen az előírt NPSH-értékeket, és megfelelően méretezze a szívóvezetéket.
5. A szivattyú hosszú idejű leállása
Fekália- és iszapszivattyúknál gyakran összetapadnak a tömítés munkafelületei.
A lerakódások és a rászáradt szennyeződések szilárd kötést hoznak létre a tömítőfelületek között.
Indítás után:
- a forgógyűrű nem feltétlenül válik szabaddá,
- elfordulhat a gumirészben,
- a tömítés elveszíti tömítőképességét.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Rendszeresen forgassa meg röviden a szivattyút, például 48 óránként 1–3 másodpercre, vezérlőegységgel (pl. CONTROL) vagy frekvenciaváltóval (pl. ECOPOWER).
6. Nem megfelelő gumianyag választása
Nem minden gumianyag alkalmas minden közeghez.
Gyakori hibák:
- NBR túl forró vízben,
- EPDM ásványolajokban,
- FKM bizonyos lúgos oldatokban.
Ennek következménye lehet:
- duzzadás,
- keményedés,
- repedezés,
- rugalmasságvesztés.
Hogyan előzhető meg a károsodás? A gumianyagot mindig a szállított közeg tulajdonságai, hőmérséklete és koncentrációja alapján válassza ki.
7. A szivattyú rezgései
A rezgéseket okozhatja:
- kiegyensúlyozatlan járókerék
- sérült csapágyak,
- kavitáció,
- a csővezeték nem megfelelő alátámasztása.
A mechanikus tengelytömítés nagyon érzékeny a rezgésekre.
Jellemző következmények:
- a felületek fokozott kopása,
- szivárgás,
- a gumialkatrészek károsodása.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Rendszeresen ellenőrizze a csapágyak és tengelykapcsolók állapotát, valamint a forgó alkatrészek kiegyensúlyozottságát.
8. A tengely egytengelyűségi hibája
Ha a tengely nem fut egytengelyűen, a tömítőfelületeket egyenetlen terhelés éri.
Ez a következőkhöz vezet:
- egyenetlen kopás,
- rezgések,
- fokozott folyadékszivárgás.
Ezzel gyakran találkozunk szakszerűtlen javítások után.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Szereléskor mindig ellenőrizze a tengelyütést és a csapágyak állapotát.
9. Vegyi károsodás
Egyes vegyszerek nemcsak a gumit, hanem magukat a munkafelületeket is károsítják.
Jellemző példák:
- oxidálószerek,
- savak,
- lúgok,
- oldószerek.
A károsodás jelei:
- méretváltozás,
- rugalmasságvesztés,
- a fémalkatrészek korróziója,
- az elasztomerek bomlása.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Mindig ellenőrizze a tömítés összes anyagának összeférhetőségét a szállított közeg kémiai tulajdonságaival.
10. Szakszerűtlen szerelés
Még egy jó minőségű mechanikus tengelytömítés is meghibásodhat a beszerelést követő néhány percen belül.
Gyakori hibák:
- a munkafelületek megkarcolása,
- az O-gyűrűk vagy mandzsetták kenés nélküli beszerelése
- nem megfelelő szerszámok használata,
- a tömítőfelületek szennyeződése.
Ennek következménye azonnali vagy nagyon gyorsan jelentkező folyadékszivárgás.
Hogyan előzhető meg a károsodás? Tiszta környezetben dolgozzon, ne használjon éles szerszámokat, és kerülje az ütéses szerelési módszereket.
Összegzés
A legtöbb esetben nem maga a mechanikus tengelytömítés okozza a meghibásodást, hanem a szivattyú üzemi körülményei vagy a tömítés szakszerűtlen beszerelése. A megfelelő anyagválasztás, a gondos szerelés és a jól beállított vezérlőrendszer néhány hónapról sok évre növelheti a tömítés élettartamát.
Ha bizonytalan a mechanikus tengelytömítés kiválasztásában, vagy meg szeretné határozni a meghibásodás okát, küldje el a sérült tömítés fényképét és a szivattyú típusát. A legtöbb esetben már a tömítőfelületek kopásképéből is viszonylag pontosan azonosítható a hiba. Ez alapján mérlegelhető a megoldás: más tömítésanyagok választása vagy a szivattyú üzemi körülményeinek módosítása.
Szerző: Karel Buchtele, InTech – mechanikus tengelytömítések szivattyúkhoz és keverőkhöz
Gyakorlati tapasztalatok a szivattyúk és mechanikus tengelytömítések szervizeléséből.
Hogyan különböztethetők meg az SC és CA anyagok a mechanikus tengelytömítéseknél?
A fényképen bal oldalon szilícium-karbid állógyűrű (SC), jobb oldalon pedig szén forgógyűrű (CA) látható. A két anyag tulajdonságai teljesen eltérőek, és laboratóriumi felszerelés nélkül is könnyen felismerhetők.
- SC – szilícium-karbid fényes, akár tükörsima felületű, és „fémes” benyomást kelt. Rendkívül kemény: késsel vagy reszelővel nem karcolható meg. Ugyanakkor viszonylag rideg, ezért ütés vagy szakszerűtlen szerelés hatására megrepedhet, illetve egy darab letörhet belőle. A törési felületek élei nagyon élesek.
- CA – szén (karbon) mattabb, sötétebb megjelenésű, és lényegesen lágyabb. Felülete megkarcolható, sőt éles késsel be is vágható. Ezért szárazonfutáskor vagy szennyeződések jelenlétében általában hamarabb elkopik, mint a szilícium-karbid állógyűrű.
Gyakorlati azonosítási segítség:
- SC – fényesebb, nagyon kemény, késsel vagy reszelővel nem vágható meg, de túlterheléskor letörhet.
- CA – mattabb, lágyabb, éles késsel megkarcolható vagy bevágható.
Ezek az egyszerű különbségek segítenek a kopott mechanikus tengelytömítések ellenőrzésekor gyorsan azonosítani a tömítőfelületek anyagát és helyesen megítélni a károsodás okát. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
A kerámia (CE) forgógyűrű szárazonfutás okozta károsodása. A szállított folyadék hiánya a tömítőfelületek túlmelegedéséhez, nagy hőfeszültségek kialakulásához és a kerámiaanyag megrepedéséhez vezetett. Ez a károsodástípus a mechanikus tengelytömítések meghibásodásának egyik leggyakoribb oka. A szén (CA) tömítőgyűrűk általában jobban ellenállnak a hősokknak, ezért rövid idejű túlmelegedéskor rendszerint nem repednek meg olyan könnyen, mint a kerámia. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
Új szivattyú mechanikus tengelytömítése abrazív részecskéket tartalmazó vízben történő üzemelés után. Az adott alkalmazáshoz nem megfelelő tömítőfelület-anyagpárosítást választottak. Míg a rozsdamentes acél forgógyűrűn az abrazív részecskék jelentős kopást okoztak, a szilícium-karbid (SiC) állógyűrű méretei szinte változatlanok maradtak, és csak a tömítőfelület mattulása látható. Ez a példa jól szemlélteti az anyagok ellenálló képessége közötti különbséget. Homokot, iszapot vagy más abrazív szuszpenziót szállító szivattyúknál ezért már a vásárláskor érdemes ellenállóbb anyagpárosítást, például SiC/SiC vagy TC/TC kombinációt választani. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon).
A tömítőfelületek természetes kopása többéves üzemelés után. A széngyűrűn (CA) és a kerámia állógyűrűn (CE) látható koncentrikus nyomokat a tartós súrlódás és a vízben lévő finom szennyeződések okozták. Bár a tömítés még nem feltétlenül szivárog jelentősen, a kopott munkafelületek már nem képesek olyan jó minőségű tömítőfilmet kialakítani, mint az új alkatrészek. Ez az állapot rendszerint a folyadékszivárgás fokozatos növekedését előzi meg. Nem hirtelen meghibásodásról vagy gyártási hibáról van szó, hanem a tömítés korának és üzemi körülményeinek megfelelő természetes kopásról. Az élettartam a szállított folyadék szennyeződéseinek csökkentésével és a szivattyú üzemi állapotának rendszeres ellenőrzésével növelhető. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és nyissa meg új lapon.)
A mechanikus tengelytömítés károsodása az iszapszivattyú hosszú leállása után. A szennyvízből származó lerakódások és rászáradt szennyeződések összetapasztották a forgó- és állógyűrűt a tömítés munkasíkjában. A szivattyú következő indításakor a tömítőfelületek nem váltak szét, és a forgógyűrű elfordult a tömítés gumirészében. Ez a hiba gyakran jelentkezik hosszabb ideig üzemen kívül lévő fekália- és szennyvízszivattyúknál.
Hogyan előzhető meg a hiba?
Bevált megoldás a szivattyú rendszeres, rövid megforgatása a leállás alatt. A korszerű vezérlőegységek vagy frekvenciaváltók lehetővé teszik az automatikus megforgatás beállítását, például 48 óránként 1–2 másodpercre. Ez a rövid mozgás általában elegendő a tömítőfelületek összetapadásának megelőzéséhez, így a szivattyú hosszabb leállás után is problémamentesen indítható.A szivattyúk leállás alatti automatikus megforgatásához használhatók a CONTROL vezérlőegységek vagy az ECOPOWER frekvenciaváltók, amelyek rendszeres karbantartási indítások beállítását teszik lehetővé. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
A mechanikus tengelytömítés súlyos károsodása zárt nyomóoldal melletti üzemelés miatt. Egy Wilo MVI sorozatú függőleges szivattyú körülbelül 60 °C-os öblítővizet szállított. A vezérlőrendszer hibája miatt a nyomóoldal lezárása után nem állt le. A tartós, áramlás nélküli működés során a motor szinte teljes felvett teljesítménye hővé alakult, ami jelentősen megemelte a szivattyú belső hőmérsékletét. A mechanikus tengelytömítés környezetében gőzpárna keletkezett, ami megszüntette a tömítés kenését és hűtését.
A szélsőséges hőterhelés miatt az EPDM gumiharmonika szétszakadt, a szén munkagyűrű pedig tönkrement, és a túlmelegedés, valamint a hősokkok következtében szinte darabokra tört. Ez a mechanikus tengelytömítés károsodásának tipikus példája, amikor a szivattyú zárt szelep ellenében vagy elégtelen térfogatárammal működik.
Gyakorlati tanulság: Az elégtelen térfogatáram gyakran veszélyesebb, mint önmagában a közeg hőmérséklete. A mechanikus tengelytömítés folyamatos hűtést és kenést igényel a szállított folyadékkal. Ezért minden elzárószerelvénnyel működő szivattyút megfelelő vezérlőrendszerrel, minimális térfogatáram-ellenőrzéssel vagy zárt nyomóoldal melletti működés elleni védelemmel kell ellátni. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
A KG1 / MG1 típusú gumiharmonikás mechanikus tengelytömítés működés közben szivárgott és időnként sípolt. A szivattyú tömény mészoldatot tartalmazó folyadékot szállított.
A szivattyú szakaszos üzemben működik, hosszú szünetekkel az egyes szivattyúzási ciklusok között. Ezek alatt a mész kikristályosodik a mechanikus tengelytömítés munkafelületeinél. A lerakódások korlátozzák a tömítőelemek szabad mozgását, és fokozatosan rontják a tömítés működését, ami a későbbi üzemelés során szivárgásban és időnkénti sípolásban jelentkezik.
Javasolt intézkedés:
Ha a technológiai rendszer lehetővé teszi, hosszabb leállás előtt vagy a szivattyúzási ciklus végén ajánlott tiszta folyadékkal átöblíteni a szivattyút és a mechanikus tengelytömítés terét. Ez eltávolítja a közeg maradványait, és jelentősen csökkenti a tömítés működését károsító kristályos lerakódások kialakulásának kockázatát. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
A KSB Ama-Porter iszapszivattyún szakszerűtlen javítást végeztek.
A tengelyt felhegesztéssel javították, és a javítás utáni tengelyütés körülbelül 0,6 mm volt. Az öntöttvas járókerék nagy tömegével és jelentős kiegyensúlyozatlanságával együtt ez erős rezgéseket okozott működés közben, ami csökkentette a mechanikus tengelytömítés és a szivattyú egyéb alkatrészeinek élettartamát.
A második hiba a nem megfelelő mechanikus tengelytömítés alkalmazása volt. A forgó részbe lágy CA szénből készült munkagyűrűt választottak, amely iszapszivattyúkhoz nem megfelelő. A rendkívüli terhelés és a rezgések hatására fokozatosan a forgó rész fém tartószerkezetéig kopott.
Végül a tartós szárazonfutás is hozzájárult a szivattyú tönkremeneteléhez. Az elégtelen kenés és hűtés miatt a munkafelületek túlmelegedtek, majd a CA szén forgógyűrű és a SiC szilícium-karbid állógyűrű is megrepedt.
Javasolt megoldás:
Iszapszivattyúknál alapvető a tengely szakszerű javítása az előírt ütéstűrések betartásával, valamint a nagy terhelésre és abrazív közegekhez tervezett mechanikus tengelytömítések használata. A KSB Ama-Porter sorozatú szivattyúkhoz megfelelő a PP 301-KSB típusú mechanikus tengelytömítés, amelyet az iszapszivattyúk nehéz üzemi körülményeire és nagy mechanikai terhelésre terveztek. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
A fényképen a KG1 típusú mechanikus tengelytömítés sérült, SC (szilícium-karbid) anyagú állógyűrűje látható. A károsodás szakszerűtlen szereléskor következett be, amikor az állógyűrű felhelyezéskor ferdén állt a tengelyhez vagy a szerelőhüvelyhez képest. Az egyenetlen mechanikai terhelés repedést és a munkafelület egy részének kitörését okozta.
A szilícium-karbid (SC) rendkívül kemény és kiváló kopásállóságú anyag. Ugyanakkor viszonylag rideg, és érzékeny az ütésszerű terhelésre, valamint a szerelés közbeni helytelen kezelésre. Törésére a letöréskor keletkező nagyon éles élek és szilánkok jellemzőek. A jellegzetes töréskép és az élek élessége gyakran arra utal, hogy szilícium-karbid (SC) állógyűrűről van szó.
Javasolt megoldás:
A mechanikus tengelytömítések szerelésekor ügyelni kell a tökéletes tisztaságra, az alkatrészek egytengelyűségére és az állógyűrű egyenletes beültetésére, túlzott erő vagy ütések nélkül. Már enyhe ferdülés is azonnali vagy későbbi károsodást okozhat ebben az ellenálló, de nagyon rideg anyagban. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
A DAQF (Grundfos) mechanikus tengelytömítés rövid idejű szárazonfutás miatt károsodott egy faapríték-tüzelésű kazán javítása után. A kazán primer köri szivattyúja nehéz üzemi körülmények között, körülbelül 130 °C hőmérsékleten és közel 16 bar nyomáson működik. A kazán javítása után azonban nem légtelenítették alaposan a rendszert, így a szivattyú indítása után a mechanikus tengelytömítés részben szárazon futott, miközben légbuborékok „érkeztek és távoztak” a szállított folyadékban.
A szilícium-karbid (SC) állógyűrű munkafelületén enyhe berágódás látható. A szén (CA) forgógyűrű súlyosabban károsodott: intenzívebben elkopott, és a belső élén egy anyagdarab is letört. Mindkét károsodás a tömítőfelületek közötti elégtelen kenőfilm mellett történő üzemelés tipikus következménye.
A tömítés túlmelegedésének további bizonyítéka az állógyűrű O-gyűrűje, amely elveszítette eredeti kör keresztmetszetét, és közel négyzetesre deformálódott. Ez a szárazonfutás során az elasztomerre ható magas hőmérsékletet jelzi. A forgó rész O-gyűrűi ugyanakkor nem deformálódtak. A TP 150 sorozatú szivattyúban a tömítés állógyűrűje felül helyezkedik el. Emiatt az állógyűrű hosszabb ideig maradt a légbuborékban, míg a forgó rész már inkább vízben volt. Az állógyűrűt és O-gyűrűjét ezért nagyobb hőterhelés érte. (Szerző: Karel Buchtele, Intech. A részletekhez kattintson a fényképre a jobb egérgombbal, és válassza a megnyitást új lapon)
 rotačního kroužku způsobené chodem nasucho. Absence čerpané kapaliny vedla k přehřátí těsnicích ploch, vzniku vysokého tepelného pnutí a následnému popraskání keramického W materiál.jpg)
.jpg)
. K poškození došlo při nesprávné montáži, kdy bylo sedlo při nasazování vzpříčeno vůči hřídeli .jpg)
 byla poškozena krátkodobým chodem nasucho po opravě primárního čerpadla štěpkového kotle. Čerpadlo pracuje v náročných provozních podmínkách při teplotě přibližně 130 °C .jpg)